@M interaktív magazinunk májusi számában a fenntarthatóság fogalmának tartalommal való megtöltésére tettünk kísérletet. Sorozat formájában közöljük a beérkezett válaszokat, elsőként Simon Zsoltét.

Mind több cég tűzi zászlajára a fenntarthatóságot, sőt, egyre több olyan márka van, amely nem is annyira arról beszél, hogy ő mit tesz a fenntartható működés érdekében, hanem rögtön tanácsokat osztogat a fogyasztóknak, hogyan kellene viselkedniük. Pedig, mint az körkérdésünkből kiderül, a márkatulajdonosoknak először a maguk háza táján kellene söprögetniük. A kérdéssel @M interaktív magazinunk májusi számában foglalkoztunk részletesebben. Amennyiben érdekli még több interjú, multimédiás tartalom és színes érdekesség, kattintson!

Mit jelent a fenntarthatóság egy márka szempontjából?

A magyar kifejezés megítélésem szerint csonka, első lépésben meg kellene alkotni az angol "sustainability" kifejezés tartalmasabb magyar megfelelőjét. A fenntarthatóság kezd átkerülni az üzleti köznyelvbe, de amikor próbáljuk kontextusba helyezni, akkor jövünk rá, hogy nem elég kifejező. Szeretik azonosítani a környezettudatossággal, holott valójában a vállalat működésének, a fogyasztók életkörülményeinek, szokásainak, jólétének, illetve mindezek közös színterének, környezetének hosszú távú fenntarthatóságáról van szó. A fenntarthatóságot nem a márka, hanem a vállalat szempontjából közelíteném meg. A vállalat elvesz valamit a környezetétől a profitabilitás érdekében, amelyet más csatornán keresztül visszaad, helyreállít.

A fenntarthatósági stratégiának érintenie kell a marketingkommunikációt?

Úgy gondolom, hogy a felelősen gondolkodó nagyvállalatok erre áldoznak, ezzel törődnek, hiszen ez erősen hozzájárul a vállalat megítéléséhez, goodwilljéhez. A hírnevet akkor tudja erősíteni, ha el is mondja, kommunikálja a jótetteit, legalább a releváns célközönség felé. Fenntarthatósági misszió szempontjából szerintem kulcs, hogy releváns legyen a téma, olyat adjon vissza a cég a környezetének, amit elvett, olyan jó ügyet karoljon fel, ami releváns a fogyasztóknak.

Foglalkoznak stratégiai szinten a honi cégek a fenntarthatósággal, vagy azt hiszik, hogy ez megúszható "no action, just communication" módon?

A termelővállalatok közül egyre többen, ha kicsiben is, és nem feltétlenül tudatosan, de azért csinálják. Nagyon vékony a határ a TCR, a CSR, a környezettudatosság es a fenntarthatóság között. Sőt, sok az átfedés, és ezt vagy azt sok cég nagyon tudatosan csinálja. Például a kultúra, a sport, az életmód támogatása ilyen határeset.

Ha Magyarországról kellene olyan márkákat említened, amelyek példamutatóan érvényesítenek fenntarthatósági szempontokat, kiket említenél?

Rengeteg olyan pozitív példát láttam a legutóbbi Reputation Index zsűrizésén, amelyek a lakossághoz el se jutnak. Ezek mind nagyon őszinte missziók, de kommunikáció nélkül nincs hírnév, nincs eladás, nincs eredmény, nincs fenntarthatóságba visszaforgatható profit. Van azonban néhány nagy nyilvánosságot kapott pozitív példa. Ilyen az E.On madárvédelmi projektje a Hortobágyon (veszélyes elektromos légvezetékek lebontása), a Magyar Telekom adományvonala, vagy a Digitális Híd, amely a kistérségek, hátrányos helyzetűek felzárkóztatását segíti. Az OBI évek óta hódokat telepít vissza Magyarországra, ezzel megmentve hazánkban a fajt. De nekem a nagy kedvencem a Danone TEGY program, ahol egy dedikált termék külön márkanév alatt fut a piacon, és annak profitját felajánlják beteg gyerekeknek. A programnak része az egyéb módon való adománygyűjtés is. Ez ugyan inkább CSR, de azáltal, hogy a Danone-nak nagyon releváns, ezért fenntarthatóság is.

Megjelent: [Médiainfó - www.mediainfo.hu] 2010-05-31 10:05 (http://www.mediainfo.hu/hirek/article.php?id=16901&referer_id=rss)